Jap�n (jap�nul: 日本, �t�r�ssal: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, �t�r�ssal: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetosz�g Kelet-�zsi�ban. Nyugaton a Jap�n-tenger, �szakon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-�ce�n �s d�len a Kelet-k�nai-tenger mossa partjait. T�bb mint 3000 sziget�b�l a legnagyobbak Hokkaid�, Hons�, Kj�s� �s Sikoku. A nagy m�ltra visszatekint� Jap�n ma a m�sodik legnagyobb gazdas�gi hatalom az Egyes�lt �llamok ut�n, a F�ld leggazdagabb orsz�gainak egyike, sz�mos nemzetk�zi szervezet tagja. F�v�rosa �s legnagyobb v�rosa Toki�, a vil�g legn�pesebb v�rost�m�r�l�se. A f�v�roson k�v�l m�g 11 milli�s nagyv�ros tal�lhat� Jap�nban.

Egyebek:

F�v�ros	Toki�
�llamforma	alkotm�nyos monarchia
- Cs�sz�r	Akihito
- Minisztereln�k	Kan Naoto
Hivatalos nyelv Besz�lt nyelv	nincs jap�n
Nemzetalap�t�s	i. e. 611. febru�r 11.
Ter�let
- �sszes	377 835 km² (62.)
- V�z (%)	0,8
N�pess�g
- 2009 �vi becsl�s	127 078 679 f�
- 2004 �vi n�psz�ml�l�s	127 333 002
- N�ps�r�s�g	336,3 f�/km²

C�mer:

A c�mer val�j�ban egy aranys�rga sz�n� krizant�m-csillag. A k�z�ps� k�rb�l 16 l�that� szirom �gazik, de ki�gazik m�g m�sik 16 szirom is, melyeknek csak a cs�csai l�that�ak. A jelk�pet a cs�sz�ri csal�d is haszn�lja z�szl�in, illetve ez a minta l�that� a Krizant�m-rend kit�ntet�sen is.

Z�szl�:

Jap�n z�szlaj�t, amelynek legismertebb jap�n neve Hinomaru (日の丸, ’napkorong’), a 17. sz�zad �ta haszn�lj�k.A z�szl� hivatalos neve Nisshōki (日章旗). 1999. augusztus 13-�n adopt�lt�k, b�r de facto m�r j�val r�gebb�ta sz�m�tott nemzeti jelk�pnek, 1870-ben a kereskedelmi haj�k �s tengeri flotta lobog�j�v� nyilv�n�tott�k.

A korai jap�n t�rt�nelem sor�n is felt�nt a hinomaru-mot�vum, p�ld�ul a daimj�k (k�z�pkori hadurak) �s a szamur�jok z�szlaj�n. A Meidzsi-restaur�ci� ideje alatt a felkel� nap �s v�r�s napkorong szimb�lumai a Jap�n Birodalom f� szimb�lumaiv� v�ltak.