Teh�t a tea. Ha valami elv�laszthatatlanul hozz�tartozik Jap�nhoz, akkor ez az.

Minden utcasarkon kehet kapni (hideg �s meleg) te�t az automat�kb�l; az �ttermekben, a menz�n �s a cukr�szd�kban ingyen j�r a tea az eb�dhez, �dess�ghez, s a k�n�lat m�r-m�r k�ts�gbeejt� – melyiket vegyem, melyiket szeressem, �s akkor m�g nem besz�ltem a v�gtelen vari�ci�j�, h�vogat�an �zl�ses csomagol�s� teaf�-v�laszt�kr�l. Van ezerf�le z�ld tea, szencsa, fekete tea, lehet kapni palackozott tejes te�t, a hagyom�nyos citromosat, de van z�ld tea apr� rizsszemekkel, tavasszal cseresznyevir�ggal, tov�bb� k�sz�tenek te�t mindenf�le term�sekb�l, s�t, m�g a „szoba”- t�szt�b�l is. Az itthonihoz hasonl�an fekete te�k �s gy�m�lcste�k sz�les v�laszt�k�t hi�ba is keresn�nk a polcokon: a z�ld tea a legn�pszer�bb, s enn�l fogva uralkodik mindenekfelett.

Hi�ba a r�gi csodasz�p hagyom�nyok: manaps�g m�r nincs id� v�gig�lni a teacerem�ni�t, csak kutyafutt�ban bedobjuk a 100 jenest a mindenhol fellelhet�, �ton-�tf�len h�t�tt-f�t�tt italokkal kecsegtet� automat�ba, azt�n a palackot k�zbe kapva m�r rohanhatunk is tov�bb.

Rohan�s, rohan�s, semmire sincs id�, de ez persze m�g nem jelenti azt, hogy a „tea �tja” teljesen elt�nt volna: egyetemi �s h�ziasszonyklubok, szakk�r�k, mesterek �s tan�tv�nyok m�g mindig akadnak, csak meg kell keresni �ket.

[…] A h�zba bel�pve el�sz�r is annak illata kapott meg: mindenfel�l friss vir�gok, �s f�st�l�k illata �dv�zli a bel�p�t. Az �ri�si nappalin, �s az emeleti szob�kon k�v�l k�l�n hagyom�nyos jap�n teaszoba is tartozott a h�zhoz, a teaszoba elh�zhat� fala pedig a k�l�mp�sokkal tark�tott apr� kertre �s a kert v�g�ben megb�j� m�sik teaszob�ra n�zett. A mester egy 70 k�r�li, v�gtelen�l eleg�ns h�lgy volt, �ppen szab�lyos jap�n �l�sben (szeiz�ban), sz�lfaegyenes h�ttal ok�totta k�t huszon�ves tan�tv�ny�t.

A tatamis szoba egyik pap�rfal�t kalligr�fia d�sz�tette, el�tte v�z�ban sz�pen elrendezett vir�g (ikebana), a szoba k�zep�n pedig kisebb m�lyed�s, benne k�l�n�s form�j�, nagy, fedeles v�zforral� ed�ny, mellette f�b�l faragott mer�kan�l, teaf� �s cs�sz�k. Gyorsan apr� �dess�g ker�l el�nk – a mester saj�t k�sz�t�se; darut, illetve feny�tobozt form�l� cukorka -, majd megkezd�dik a tea elk�sz�t�se. Az egyik tan�tv�ny forr� vizet �nt a porr� z�zott teaf�re, bambuszver�vel gyors �s pontos mozdulatokkal habosra veri fel a l�tty�t( juj, meg ne hallj�k, hogy lel�tty�ztem! A mennyi italt!), majd szab�lytalan, sz�p cs�sz�ben fel�nk k�n�lja. Csak egy k�zzel fogja a cs�sz�t, nek�nk viszont k�t k�zzel kell �tvenni.

Miel�tt belek�stoln�nk, �lljunk meg egy pillanatra, s csod�ljuk meg a te�t, tisztelettel ad�zva k�sz�t�j�hez: az igazi maccsa (teaszertart�sokhoz haszn�lt, porr� �r�lt tea) felsz�n�t vil�gosz�ld hab (igen) kell, hogy bor�tsa. Miut�n kigy�ny�rk�dt�k magunkat, most j�n a neheze: meg kell inni, amivel megk�n�ltak!

A tea kiss� keser�, ez�rt el�sz�r az �dess�get kell elfogyasztani, ut�na bal k�zbe venni a cs�sz�t, �gy, hogy a cs�sze „arca” fel�nk n�zzen. „Arc” alatt itt a cs�sz�re rajzolt mint�t �rtem, m�r ha van ilyen. A cs�sz�nek is illik tisztelettel tartozni, megcsod�lni, �lm�lkodni.

Eur�pai szemmel egyb�l felt�nik a cser�p �s a zom�nc egyenetlens�ge, szab�lytalans�ga, ne meisseni finom porcel�nt k�pzelj�nk el, itt a term�szetesen durva, t�k�letlen forma �s kivitelez�s domin�l, mely ugyanakkor szint�n magas m�v�szeti – �s anyagi – �rt�ket k�pvisel. Meg kell tanulni m�s szemmel n�zni ezekre az ed�nyekre, s megl�tni benn�k a term�szetet –hiszen szab�lytalans�gukkal arra r�melnek –s azon kereszt�l a sokszor ugyancsak rafin�lt, t�k�letlen t�k�letess�get, melyet a jap�n m�v�szetek m�s v�lfajaiban –pl. kertrendez�sben –is tapasztalhatunk. A teaszoba berendez�se, a tea maga, a cs�sz�k, az �dess�gek mind az adott �vszakkal harmoniz�lnak, sz�mtalan szab�lynak megfelel�en.

De t�rj�nk vissza a te�nkhoz, melynek cs�sz�j�t –most, hogy j�l megcsod�ltuk, ford�tsuk el jobb k�zzel egy kicsit –�gy, hogy az arca kifel� n�zzen –s k�t k�zzel fogva igyuk meg bel�le a te�t. Az �dess�g �s a tea �ze t�k�letesen kieg�sz�tik egym�st ( legfeljebb mi nem tudjuk �rz�kelni a nagy fintorg�s k�zepette ezeket az apr� finoms�gokat). Miut�n megittuk a te�t, jobb kez�nk nagy- �s mutat�ujj�t v�gigh�zzuk azon a helyen, ahol az ajkunk �rintette a cs�sz�t, majd visszaford�tjuk az ellenkez� ir�nyba. Ne felejts�k el, hogy az elej�n, amikor megkapjuk a cs�sz�t, m�lyen meg kell hajolni, �s meg kell k�sz�nni azt: „Itadakimasu”, majd miut�n megittuk, k�sz�nj�k meg m�g egyszer „Gocsisz�szamadesta”.

A teamester 30 �ve j�rja m�r a „tea �tj�t”, igencsak akt�v, hetente tart �r�kat a h�z�ban, �vente t�bbsz�r pedig teljes teacerem�ni�t (mely t�bb �r�n kereszt�l is eltart, �ltal�ban csup�n a r�vid�tett v�ltozaton vesz r�szt a turista �s a jap�nok legt�bbje is).

[…] Utolj�ra m�g kapok az �vszak teak�l�nlegess�g�b�l, a fentebb m�r eml�tett furcsa „szoba”- t�szt�b�l k�sz�lt te�b�l, majd a f�st�l�k illat�val k�s�rve kil�pek az ajt�n, vissza �jra a h�tk�znapi vil�gba. Gocsisz�szamadesta!

Forr�s: So�s Vikt�ria: Jap�n turistaszemmel (k�nyv)