Ikebana: A hagyom�nyos jap�n vir�grendez�s m�v�szete.

Vall�sos eredete a 8. sz�zadig ny�lik vissza. A monda szerint a szerzetesek �sszeszedt�k a viharok �ltal let�rt �gakat, gallyakat, vir�gokat �s v�zbe helyezt�k, hogy a n�v�nyek �let�t meghosszabb�ts�k. D�sz�l szolg�ltak szobraiknak, olt�raiknak is. A d�szeknek neveket adtak, melyek az ikebana �sei. A fiatal jap�n l�nyok nevel�s�nek elengedhetetlen r�sze volt az ikebana m�v�szet�nek elsaj�t�t�sa. Az ikebana kompoz�ci� a nyugati vir�gk�t�szett�l elt�r�en nem a t�meggel hat, hanem ink�bb az �res terekkel dolgozik. Sz�nekben visszafogott, kev�s anyaggal pr�b�l er�s kompoz�ci�s hat�st el�rni. A szimmetria helyett ink�bb a kiegyens�lyozott aszimmetri�t alkalmazza, mellyel a term�szet teljess�g�t szimboliz�lja. A teljesen kiny�lt vir�got ritk�bban alkalmazza, f�leg bimb�t, r�gyez�, vagy sz�raz �gat, sz�raz levelet alkamaz, az �let v�ltoz�s�t, �s a m�land�s�got jelk�pezve.

A leg�sibb t�pus� elrendez�s a grafikus hat�s� �g ar�nyait veszi alapul, mely meghat�rozza a kompoz�ci� ter�t. Ez a tart�ed�ny magass�g�nak �s sz�less�g�nek �sszeg�nek m�sf�lszerese, a szimmetriatengelyt�l 10�-15�-kal hajlik el. Ehhez kapcsol�dik a f�ldet szimboliz�l� elhajl� �g, mely a szimmetriatengellyel 60�-75�-ot z�r be. Kett�j�k k�z� ker�l a szimmetritenygelyt�l 45�-os elhajl�sban a az �g �s a f�ld k�z�tt cselekv� ember jelk�pe. Ennek magass�ga a f��g h�romnegyede, m�g a f�ldet szimboliz�l� �g ennek h�romnegyede. A k�z�j�k helyezett levelek, vir�gok a kompoz�ci� als� harmad�ban foglalnak helyet.

Ezt az elrendez�st a k�s�bbi form�k vez�relvk�nt fejlesztett�k tov�bb. A legkor�bbi st�lus, a rikka buddhista templomok d�szek�nt szolg�lt magas v�z�kban, �gbet�r� kompoz�ci�kkal. Az els� komoly ikebana iskol�t ebben a st�lusban hozt�k l�tre. Mikor az ikebana a 18. sz�zadban a teaszertart�sok r�sz�v� v�lt, az intimebb nageire st�lus ker�lt el�t�rbe. A st�lus egyszer�bb, a szellem �s a sz�ps�g �sszhangja v�lik fontoss�. Ez a kiny�lt vir�g �s az eld�l�sb�l feltekint� bimb� p�rbesz�de. E kett�t �tv�zi a 19. sz�zadban kialk�tott szeika st�lus, mely �nnep�lyess�gben nem �r fel a rikk�val, de gazdagabb, mint a nageire. Form�j�ban m�r eur�pai vir�gok is el�bukkannak.

Az ikebana kompoz�ci�k bronz-, ker�maia- vagy faed�nyben kapnak helyet. Ezek is r�szesei a vir�grendez�snek. A k�l�nb�z� d�l�ssz�geket biztos�t� peckek itt kapnak helyet. A sz�gekkel vagy t�kkel r�gz�t� t�rgy neve kenz�n, ezt teszik lapos ed�nybe vagy ak�r v�z�ba.

Az ikebana-kompoz�ci�t b�rki elk�sz�theti. A l�nyeg a v�ltoz�konys�gon alapul, egy-egy kompoz�ci� ugyanis egy vir�g p�tl�s�val hasznavehetetlen. Ez alkot�j�t folyton arra �szt�k�li, hogy �jabb �s �jabb n�v�nyeket fedezzen fel, ha kor�bban gyomnak is hitte �ket. A n�v�nyeket t�pl�l� vizet neh�z cser�lgetni, ez�t gyakran tart�s�t� s�t tesznek bele vagy gyakran v�gj�k az als� r�szeket, hogy min�l tov�bb �kei legyenek a szob�nak. Val�di m�v�szeti �rt�ket azonban komoly tanul�sok �s gyakorl�sok �r�n lehet el�rni. Az ikebana st�lusok m�ra m�r kev�sb� szigor�ak, de a val�di, tradicion�lis m�v�szetet v�gz� mesterek gyakorlatilag m�r egy sz�l n�v�ny �ll�s�b�l is meg tudj�k hat�rozni, mely st�lusban k�sz�lt a kompoz�ci�, ha azt egy m�sik mester k�sz�tette. Egy mesterm� komoly jelent�sekkel b�r, minden egyes n�v�nynek megvan a szimbolikus jelent�se, mely nem csak a fajb�l, fajt�b�l, de a ny�l�si �llapotb�l, a n�v�nyek elhelyez�s�b�l �s egym�shoz viszonyul�sukb�l is fakad.